Nincsenek könnyű helyzetben a hazai induló kisvállalkozások - hiába van egy briliáns ötletük, ha nem rendelkeznek megfelelő üzleti modellel vagy menedzsmenttel, nehezen találnak befektetőkre. A start-up műfaj hazai honosítói a kisvállalkozói szférában szeretnék az új generációs vállalkozói szemléletet elültetni.
Két perc! Ennyi idő áll rendelkezésére azoknak az elszánt start-up vállalkozóknak, akik az Elevator Pitch Competition (EPC) befektetői fórumon szerepelnek. A start-upok célja, hogy felkeltsék a különböző befektetői csoportok érdeklődését, hogy később majd egy tárgyalóasztalnál meggyőzzék őket: érdemes az ő üzleti elképzeléseikbe és csapatukba pénzt fektetni.
Elevator pitch
Ez a bizonyos két perc csupán arra elegendő, hogy valaki jó benyomást keltsen egy befektetést kereső üzletemberben.
Az időkorlát egyfajta szűrőként szolgál; arra elegendő, hogy megmutatkozzon az előadó felkészültsége és sales-képessége, ez utóbbi az üzleti megvalósítás során kulcsfontosságú szempont.
Az elevator pitch alapvetően angolszász, elsősorban észak-amerikai eredetű műfaj. Változatai a félpercestől a három-, ötpercesig terjednek. A klasszikus start-up megjelölés pedig többet jelent induló cégnél. A 90-es évek második felétől felívelő technológiai, internetre alapozott, garázsból induló, gyors növekedési képességgel kecsegtető cégekre vonatkozóan lett "cégjelző". Mára a "tech-startup" megnevezés nemcsak az információtechnológia, hanem gyakorlatilag bármely más tudományos és technológiai területen születő cégre alkalmazható, de alapvetően továbbra is az informatikai szegmensben használják.
Ötlethez befektető
"Főállásom mellett, több éve mozgok kiscéges környezetben, egyetemista korom óta tanulmányozom a gyors növekedési képességű induló cégek értékelhetőségét, finanszírozási és fejlesztési kérdéseit. 2000-ben láttam egy-két magyar high-tech start-upot, így érdeklődésem homlokterébe került a téma, ekkor jártam először kockázatitőke-konferencián is. Láttam, hogy nagyszámú technológiai ötlet létezik, viszont nagyon kevés a valóban megszülető és működő cég. Folyamatosan kerestem azt a kört, akikkel közösen tudunk javítani ezen a helyzeten" - mondja Nagy Péter, az EPC társalapítója.
Szerinte üzletileg most tanuljuk, hogyan lehet nemzetközileg is versenyképes start-upot, és egyáltalán jó vállalkozást felépíteni. "Társaimmal és partnereinkkel igyekszünk az új kor vállalkozóinak szemléletét, attitűdjét formálni, egy nyugati, amerikai mintájú vállalkozói start-up ökoszisztéma hazai viszonyokra szabott kialakításával és fejlesztésével. Úgy látom, hogy leginkább a mostani 20-30 éves korosztály fogékonyabb erre az új típusú gondolkodásra és a gyakorlati megvalósításra" - fejti ki Nagy Péter.
Hogyan lehet egy jó ötlettel megtalálni a befektetőket? Az itthon először 2010-ben megrendezett EPC speciális programsorozat, amelynek célja, hogy összekapcsolja a nagy növekedési képességű start-up vállalkozásokat a korábban itthon nem is igazán létező és nehezen megszólítható kockázatitőke-befektető réteggel. "Az EPC eseménysorozat lehetőséget ad a működőképes üzleti stratégiával rendelkező, első vagy következő tőkebevonásukat tervező projektek bemutatkozására" - veszi át a szót Bakó Zsolt, az EPC másik alapítója.
Finanszírozási körök
Az EPC keretein belül mindössze 2 perc áll rendelkezésre, hogy prezentálják a jelentkezők üzleti elképzeléseiket - ha összeszedett, lényegre törő előadást tartanak, félig nyert ügyük van.
Egy induló vállalkozás esetében a befektetési szakértők azt javasolják, hogy az induló tőkét a barátoktól és a családtól próbálják meg összeszedni az alapítók. "Magyarországon történelmi okok miatt nagyon gyenge az úgynevezett 3f-, azaz a founders, family, friends alapú finanszírozás a kritikus tömegű családi magánvagyonok hiánya miatt" - fejti ki Nagy Péter.
A finanszírozási kör következő lépcsőfoka a seed (magvető) fázis, amely részben állami szerepvállalással működő intézményesített finanszírozást jelent. Ez a szint úgyszintén hiányzik a hazai finanszírozási környezetből, pedig ez a szakasz támogatná a vállalkozókat közvetlenül a piacra lépést megelőző fázisban.
Az üzleti angyalok jelentik a következő szintet, ők azok a vagyonos, egykori vagy jelenleg is gyakorló vállalkozó magánszemélyek, akik több 10, esetenként 100 millió forintot tudnak befektetni. Sajnos szintén kis számban léteznek az országban, vagy alacsony a piaci aktivitásuk. A kockázati tőkéseket jellemzően a 2010-ben elindult Jeremie-alapok képviselik. A 100 millió forinttól körülbelül 1,5 milliárd forintig terjedő finanszírozó tőkealapok a magyarországi tőkepiac fejletlenségén igyekeznek javítani.
A 45 milliárd forintos nagyságrendű uniós pénzből létrehozott Jeremie-program célja a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a növekedési életszakaszban lévő vállalatok tőkehelyzetének javítása. Valószínűleg egy családi vállalkozás számára nem megoldás a kockázati tőke bevonása, hiszen mintegy 5 év múlva a nehezen felépített cégtől meg kell válnia a tulajdonosnak, le kell mondania a befektetők javára.
A kockázati tőke 70 százaléka európai uniós tőke, amelyet 30 százalékban magántőke-forrással egészítettek ki. A program az Unió 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indult el.
Biztonsági játékosok?
Kívülálló számára furcsa lehet, hogy a start-upok versenyén felvillanó ötletkavalkádból nem mindig a legzseniálisabb ötlet a befutó. Hiába nagyszerű az elképzelés, ha üzleti szempontból kockázatosnak tűnik, vagy hiányzik egy fontos üzleti láncszem.
Zsembery Levente, a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója szerint a kockázatitőke-alapok általában költési kényszer alatt működnek, hiszen "ha a pénz bent ragad, akkor potenciális hozamtól esnek el, illetve a későbbi forrásgyűjtést is hiteltelenné teszi". Természetesen figyelniük kell arra, hogy az üzleti érdekeik ne sérüljenek, ezért a megfelelő hozam-kockázat arányt tartják a legfontosabbnak. "Ha valaki kiáll és két perc alatt nem tudja elmondani, hogy mire kéri a forrást, az számunkra egy kérdőjel a befektetési történetben" - mondja a vezérigazgató.
Hat lépés a sikerhez
1. Kell egy ötlet! - ami üzletileg kibontható és nemzetközileg is életképes.
2. Kell egy csapat! - 2-3 olyan alapító társsal, akikkel el lehet indítani egy céget.
3. Kell a prototípus! - saját tőkéből előállított termék vagy szolgáltatás.
4. Kell egy üzleti modell!
5. Kell egy üzleti terv!
6. Kell egy üzleti angyal! - aki képes több 10 vagy 100 millió forintot is befektetni.
|
"Nálunk egy többlépcsős ellenőrzési folyamat eredményeként jönnek létre a döntések. A velünk kapcsolatba kerülő projektgazdák először a honlapunkon keresztül elérhető webes rendszerbe tölthetik fel a projektjükkel kapcsolatos információkat. A tömör felépítésű kérdéssorokon keresztül igyekszünk arra ösztönözni a leendő partnereinket, hogy olyan szempontok alapján is elemezzék elképzelésüket, amire eddig talán nem is gondoltak. Az itt megszülető válaszok számunkra legtöbbször nagyon jól leképezik a projekt üzleti-piaci érettségét. A kitöltött kérdőívek és a feltöltött dokumentumok alapján elsősorban azokra a projektekre koncentrálunk, amelyek az elsődleges szűrők alapján ígéretesnek mutatkoznak. Vagyis rendelkeznek a piacra vitelre alkalmas állapotú termékkel vagy szolgáltatással, igazolhatóan létező piaci igényt elégítenek ki, a kínált termék vagy szolgáltatás a vevők számára egyértelmű értéktöbblettel bír, rendelkeznek reális üzleti és pénzügyi tervvel, és ami a legfontosabb, fel tudnak mutatni kompetens és elkötelezett cégvezetést" - mondja Krajcsovics Péter, a start-up-szféra egyik legrégebbi befektetőjének számító Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési tanácsadója.
"Ez utóbbi jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel a tapasztalatok szerint bármilyen innovatív is egy ötlet, egy közepes üzleti képességű menedzsmenttel kevésbé csábító befektetési célpont. Fontos szempont még, hogy az igényelt befektetési nagyságrend elérje a 150 millió forintot, de ne haladja meg 3 éven keresztül az évi 1,5 millió eurót. Elvárás továbbá, hogy racionalizált pénzügyi tervekkel is biztosítható legyen az évi 30-35 százalékos megtérülés, valamint ne ütközzön a Jeremie-alapok esetleges kizáró kritériumaival"- sorolja Krajcsovics Péter. Mindezeken felül hiába a nagyszerű ötlet és a jól kidolgozott üzleti terv, ha például úgy tűnik, nem lehet jól együttműködni az ötletgazdával, hiszen "ebben az iparágban legalább ugyanolyan fontos a kémia, mint mondjuk egy párkapcsolatban" - teszi hozzá.
A kockázatitőke-befektetők nem várnak el fedezeteket, nem kérnek biztosítékokat, viszont magasabb hozamelvárással és az általa igényelt tulajdonrésszel "beárazzák" a befektetésben rejlő kockázatokat. "A hagyományos értelemben vett óvatosság, amikor a forrásnyújtó valamiféle biztosítékot vár el, hogy ne vesszen el a pénze, a banki hitelezési jellegű szolgáltatásokra igaz. Esetünkben így kevésbé óvatosságról, a kontrollálható méretű üzleti kockázatok kezeléséről van szó" - állítja Krajcsovics Péter.
Kihulló ötletek
Továbbra is marad a kérdés, milyen, korai szakaszban levő vállalkozást lehet kockázati tőkével finanszírozni? "Nagyszámú jó ötlettel keresnek meg minket, és szívfájdítóan sok elképzelést kell elvetnünk, miután a befektetői elvárási listának nem tudnak megfelelni. Ez a befektetési lehetőségek 80[!] százalékát jelenti" - mondja Szombati András, a Primus Capital partnere.
A problémát abban látja, hogy a beérkező üzleti lehetőségek legtöbbje még nincs abban az érettségi fázisban, hogy tőkét lehessen belefektetni. "Ha egy feltaláló keres meg minket, akinek van egy technológiai ötlete, de csak egy teoretikus leírással rendelkezik, viszonylag könnyen belátható, hogy ez nem az a szervezettség, amibe kockázati tőkét be lehet rakni" - fejti ki Szombati András.
Lyukas inkubációs környezet
Azok a vállalkozások, amelyek éretlenek, vagyis bizonyos elemek hiányoznak az induláshoz, nem tudnak elindulni. Az áthidaló megoldást a szakemberek abban látják, hogy üzleti inkubátorházakat kellene létrehozni és működtetni, amelyek segítik a vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak üzleti kompetenciáinak fejlesztését.
Az állam ugyan hatékony eszközt biztosított a Jeremie-alapokba bevont európai uniós források közvetítésével, melyek segítségével Magyarországon aktivizálódhattak az új kockázati tőkealapok, és az eddigieknél nagyobb teret nyerhettek a vállalatfinanszírozásban, Magyarországon azonban még nem épült fel az a befektetési szféra, ami az ötletek szintjén levő projekteket kellően támogatni tudja.
"A vállalatok indulásánál van ugyanis egy rés, amit egyfajta piaci kudarcnak is lehetne nevezni. Belátható, hogy tisztán a piaci szereplőktől nem lehet elvárni a nagyon korai fázisban levő projektek istápolását. Ennél a pontnál kellene nagyobb szerepvállalással belépnie az államnak. Magyarországon szükség lenne egy korai fázisú cégek üzleti fejlesztését elvégző, kifejezetten üzletiinkubátor-szegmensre. Ez a szint viszont jelenleg hiányzik. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a korai fázisú vállalkozások egy tekintélyes része kiesik a Jeremie-alapok által befektethető vállalati körből. Ily módon viszont egy nagyon fontos láncszem hiányzik ahhoz, hogy itthon az innováció teljes folyamatát lefedő kockázati iparág épülhessen fel és a kockázati tőke a gazdaság motorjává váljon" - fűzi hozzá Szombati András.
Sikersztorik
A start-upokat eleinte az első termékük piacra kerülésének a lehetősége tartja életben. Ebből az következik, hogy a sikeres kisvállalkozások megpróbálják az első gyermeküket olyan egyszerűvé tenni, amennyire csak lehetséges.
A tavalyi EPC befektetői rendezvénysorozaton felvonult 25 korai fázisban levő vállalkozás közül öt csapat egymilliárd forintnyi tőkét tudott bevonni. Közülük az egyik sikertörténet az Ourstyle Boutique virtuális vásárlóutcáé, amely szintén a tavalyi EPC versenyen talált magánbefektetőkre.
Egy másik sikeres projekt a Pocket Guide mobil útikalauz, ők 1,5 millió eurós befektetést kaptak kockázati tőkésektől az elmúlt év őszén. Idén tavasszal pedig az EPC szervezőivel közösen egy hónapos amerikai üzleti útjuk során a Facebook mobilplatform-fejlesztőivel is tárgyalhattak.
Forrás: Sebők Viktória - IT Business üzleti hetilap - 2011. 05. 09.
http://www.itbusiness.hu/hetilap/cimlapon/2_perc.html
