A legegyszerűbb prognózismódszertan minden iparágban azonos, de más komponenseket kell figyelembe venni és beilleszteni a számítási képletbe.
Mi az? Egyfajta marketingeszközként is kezelhető és kétféle típusát ismerjük. A válasz: return on investment (roi) általános számítási módszer, amelynek másik, a közszférában használatos változata a public return on investment. A return on investment magyarul a befektetés megtérülésének mutatója. A roi a jövedelmezőségi mutatók egyik típusa, amely jelzi a befektetések hatékonyságát.
Ez a mutató nagy népszerűségnek örvend, mert egyszerű kiszámítani, és egyértelműen megmutatja, hogy érdemes-e befektetni az adott lehetőségbe.
A módszer az Egyesült Államokból ered, és szerte a világon használják a legkülönbözőbb iparágakban olyan tevékenységek mérésére, amelyektől valamilyen megtérülést várnak. A módszertan minden esetben ugyanaz, de iparágtól függően különböző komponenseket kell figyelembe venni és beilleszteni a számítási képletbe. Ha például profitorientált egy vállalkozás, akkor természetesen a profit növekedését várják, ha pedig államigazgatási szféráról beszélünk, akkor a lakosság elégedettségét kell figyelembe venni.
A roi számítása
Maga a roi képlete egyszerű: a befektetés bevételéből ki kell vonni a befektetés költségeit, és a kapott eredményt végül osztani kell a befektetés költségeivel. Amennyiben a roi értéke negatív, vagy létezik egy másik befektetési lehetőség, amely megtérülése magasabb, akkor az adott beruházásba nem ajánlott befektetni. A megtérülésszámítás nem kőbe vésett képlet, iparág- és termékfüggő.
"Manapság egyre szélesebb azoknak a különféle területeknek és tevékenységeknek a köre, ahol megtérülési méréseket lehet végezni. S való igaz, hogy minden iparágban más számítási elemeket kell figyelembe venni és beépíteni - erősíti meg Muka László, a szimulációs modellezéssel foglalkozó Elassys Consulting ügyvezető igazgatója. - Ha az informatikáról mint területről beszélünk, akkor meg kell különböztetni a szoftver- és a hardverbeszerzést/-beruházást. Az általános roi alapvetően arról szól, hogyan lehet hatékonyabban végezni azt, amit csinálunk."
A magánbefektetők által finanszírozott konstrukcióknál az it-beruházásoknak kétfajta roi-számítása lézetik, a szoftverfejlesztésekre vonatkozó és a termékorientált hardverberuházás és -gyártás, amelyeket a hagyományos módon kell számolni. "Különböző technikákat lehet alkalmazni, például adatsorokat szoktunk összehasonlítani. Az értékek a szokásos iparági vagy régiós adatok szerinti megtérülésekből állnak össze. Ha nem jönnek ki az eredmények, akkor a beruházást nem érdemes végigvinni" - mondja a modellezési szakértő.
Tervezés a kis- és közepes vállalatoknál
"A kis- és középvállalati szegmens más, mint a nagyvállalati szféra, mivel az elmúlt időszakban nagy mennyiségű EU-támogatás jelent meg a piacon, ami kiradírozta a roi alapú megközelítést a kis- és közepes vállalatokszemléletéből. Ez azt jelenti, hogy háttérbe szorult a korábban olyan fontos haszon, hiszen az EU-s támogatás igénybevételével a beruházások nem kerülnek semmibe - mondja Balázs Csaba, az SAP Hungary Kft. üzletfejlesztési és termékszakértője. - Mivel az EU-s pályázatok előírnak bizonyos árbevételt és fejlődési trendet, az érték alapú megközelítést ez komolyan befolyásolja. Szoftverberuházáskor az úgynevezett kis- és középvállalati roi scene-ekre érdemes fokuszálni."
Nagyobb cégek esetében egyedileg készítenek roi-kalkulációt, felmérve a cég struktúráját, az egyedi megtérülési elemeket. Milyen alapon működik ez a szám? Minden partner magának képezi, méghozzá olyan benchmark alapján, amit valamilyen sikertörténettel vagy referenciatörténettel alá tud támasztani saját ügyfélköréből.
Balázs Csaba szerint 2-3 évnél hosszabb időtartamot nem érdemes számolni egy it-s beruházás esetén, hiszen a korábban tervezett irányok hamar változhatnak. Mindenesetre a tervezés fázisában ajánlatos roi-t számolni és a tervezett időszak alatt, "félúton" érdemes még egyszer megnézni, hogy a projekt megtérülése hol tart, milyen szinten valósultak meg az elvárások, és milyen új célokat érdemes kitűzni. "Csak azért, hogy legyen egy alapvető számításunk, nincs sok értelme roi-t számolni."
Sok olyan, nem pénzzel kifejezhető eleme van a roi-nak, amit érdemes figyelembe venni és beépíteni a számításba - ezek az elemek pozitívan hatnak a cég életére.
"Például egy népszerűségnek örvendő brand esetében a dolgozói lojalitás vagy a cég általános megítélésének növekedése nem vagy csak nehezen mérhető pénzügyi előny" - teszi hozzá a szakértő.
Módszertan a közszférában
A hazai közigazgatási intézményeknek beruházási döntéseik során kettős kihívással kell szembenézniük. Egyrészt a szűkös erőforrások miatt kiemelt szemponttá válik a hatékonyság, a megtakarítás és megtérülés számítása. Másrészt az EU-támogatások hatásos, a felzárkózási folyamatot felgyorsító felelősségteljes felhasználása, azok társadalmi és gazdasági eredményeinek szétterítése érdekében minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg az alternatívák vizsgálata, a programok és projektek versenyeztetése.
Az elektronikus kormányzás területén már bevált eszköz a public roi számítási módszertan. A módszertant az SAP támogatásával dolgozta ki a New York-i Egyetemen működő Center for Technology in Government. A cél az volt, hogy a kormányzati szektor képes legyen a pénzügyi mérőszámokon túlmutatva vizsgálni az it-beruházások megtérülését. "A módszer segítségével átláthatóvá tehetők az államilag végrehajtott intézkedések, valamint kimutathatók azok az előnyök és értékek, amelyek pozitív hatását a választópolgárok és a politikusok egyaránt élvezhetik. A metódus alapja egy olyan értékelemzési keretrendszer, amely két fő területen mutat igazán hatékony megtérülést: egyrészt magának a közigazgatási intézményrendszernek, másrészt egy előre meghatározott állampolgári célcsoportnak - mondja Varga Zsigmond, az SAP Hungary Kft. államigazgatási szakértője. Az elemzés új és komplex megközelítéssel vizsgálja, hogy a kormányzati informatikai fejlesztések milyen típusú hatást gyakorolnak a kijelölt célcsoportokra. A hatásokat a pénzügyi, politikai, társadalmi, stratégiai, ideológiai és bizalmi kategóriákba soroltuk."
"A kormányzatnál nem olyan egyértelmű a megtérülés, mint egy kis- vagy középvállalat esetében, hiszen például ebben az esetben a megtérülést a szavazatszám növekedése és az elfogadottság jelenti. Illetve kiegészül egy harmadik szociológiai elemmel is. Erre viszont nincs elfogadott módszertan" - állítja Muka László. Szerinte a kormányzati környezetben a választási ciklushoz igazítják a roi-számítást, így 4 év áll rendelkezésre, hogy megtérüljenek az állami beruházások.
"Az egyik alapvető hiba, hogy a politikusok a kormányzati ciklus miatt túl rövid időszakot néznek, és így nehezen számolnak olyan fontos komponensekkel, mint például a környezetkárosító iparágak esetében a környezetszennyezés kérdése, amely sokszor kimarad a hagyományos számításokból. Az ilyen kényes területeken a roi-számítást hosszabb időszakra kellene kitolni, akár 50 évig terjedően. Szerintem, ilyenkor nem jó túlságosan rövid ciklusokban gondolkodni, hiszen azt a jelenleg működő gazdaságra találtuk ki" - fejti ki Muka László.
Katasztrófaszámítás
A gát hibás műszaki állapota okozta a halálos áldozatokkal járó vörösiszap-katasztrófát hazánkban. Japán komolyan felkészült a földrengésekre, hiszen az épületeket úgy alakítják ki, hogy a Richter-skála szerinti akár 8-9-es erősségű rengéseket is elviseljék. A katasztrófák mégis bekövetkeznek. A szakértők úgy vélik, több olyan, előre nem látható esemény együttes hatása érvényesül az ilyen jellegű katasztrófahelyzetekben, amelyre a tervezés fázisában, az emberi gondolkodással létrehozott szimulált környezetben sem gondolhattak a mérnökök.
|
Köz-megelégedettség
Egy informatikai projekt általában akkor éri meg, ha 3-5 év közötti megtérülést produkál. "Ha viszont a számításokból azonnal látszik, hogy viszonylag rövid idő alatt, mondjuk 1-2 év alatt megtérülhet, akkor azt a projektet azonnal meg kell valósítani. A közszférában ez máshogyan működik, hiszen itt nem lehet minden esetben pénzügyi megtérülésről beszélni. Amit a versenyszférában roi-val lehet számolni, azt a közszférában kizárólag public roi-val szabad. Ebben az esetben belép ugyanis egy újabb elem: a közmegelégedettség - ez az, amiért a választópolgárok valamelyik politikai erőre szavaznak. Egy demokráciában a kormányok nem profitot, hanem elégedettséget termelnek. Az általános jólétet egy jól átgondolt it-s beruházás is fokozhatja, csökkentve például az adminisztratív terheket, amelytől a lakosság elégedettebb lesz" - vélekedik Varga Zsigmond.
Az állami beruházásoknál rengeteg olyan probléma merül fel, hogy az elképzelések és az igények nem algoritmizálhatóak, azaz a költségek alul- vagy felültervezettek. Varga Zsigmond szerint ahhoz, hogy egy projekt megtérüljön, vagyis a public roi-ja pozitív legyen, a célokat előzetesen, körültekintően és mérhető formába kellene meghatározni, majd a megfelelő erőforrásokat tanácsos mellérendelni, és a költségkereteket a feladatokhoz mérten szükséges megállapítani.
Előre nem látható tényezők
"A megtérülési mutatók viszonylag jól vannak kiszámítva, de a hosszú távú projekteknek az a problémája, hogy bizonyos prognózisok nem állnak rendelkezésre, ezért nehezebb a kockázatelemzést elvégezni. Különösen a public roi-nál kellene erre figyelni" - fejti ki Muka László. Szerinte az iparágaknál és a vállalatoknál jól kidolgozott technikák és módszertani útmutatók léteznek, de például a nyugdíjrendszer esetében bizonyos demográfiai hatásokat, a közegészségügy változását és a gazdasági válság kockázatát nem vették figyelembe. "Valójában nagyon nehéz 30-50 éves előrejelzéseket adni."
A közszféra benchmark-számításait az EU-ra kellene kiterjeszteni, valamiféle ajánlás vagy módszertan formájában. Ugyanis ha Magyarország olyasmit szeretne bevezetni, ami korábban még nem volt, akkor a public roi-t nagyon nehéz számítani, hiszen nincsen viszonyítási alap. "Ebben az esetben érdemes megnézni más országok hasonló projektjeit. Ha azonban senki más nem valósított meg ilyen beruházást, akkor saját magunknak kell valamiféle prognózistechnikát alkalmazni" - teszi hozzá az ügyvezető igazgató.
Muka László szerint olyan adatokat is érdemes lenne közzétenni és gyűjteni, amelyek az egész világra vonatkoznak. "A környezetszennyezés, a környezetvédelem terén nincsenek jó hosszú távú előrejelzéseink. Pedig az atomenergiai iparágban, az erőművek esetében 30-40-50 évre is kiterjedhet a hatásuk. Jó példa erre a 2011-es japán földrengés, ahol a Fukusimai atomerőműben keletkezett károk miatt nukleáris katasztrófa fenyeget" - fejtegeti az Elassys Consulting ügyvezető igazgatója.
Pókerstratégiák roi?számítással
Az online pókeresek és a sit and go játékosok szintén a roi-mérőszám alapján mérik a sikerességüket.
Az online pókeresek tagjai szerint, ha valakinek 20 százalék feletti a roi-ja, akkor az már igencsak tisztességes eredménynek minősül. Ha valakinek nulla százalék alatti roi-ja jön ki, akkor sürgősen változtatnia kell stratégiáján, mert hosszú távon tönkre fog menni. Amennyiben egy kezdő játékos roi-ja valamennyivel nulla százalék felett van, az pókeres körökben teljesen elfogadható eredménynek számít.
Forrás: Sebők Viktória - IT Business üzleti hetilap - 2011. 05. 28.
http://www.itbusiness.hu/hetilap/Focus/Mikent_terulnek_meg_az_it_projektek.html
